Zentai kirándulásunk képei 2011. szept.

Néhány bemutató, ismertető adat Zentáról: A hajdan dél-magyarországi város, 1920-ban került szerb fennhatóság alá. Zenta (szerbül Сента / Senta) a Vajdaság legrégebbi településeink egyike. Földrajzilag Bácskához tartozik, tőle keletre (a Tisza bal partján) a szerb Bánság terül el, a határfolyó a két régió között a Tisza. Tengerszint feletti magassága 80m. Közigazgatásilag  Zentához tartozik Bogaras, Felsőhegy, Kevi és Tornyos, összterülete 283,5 km2. 1910-ben 29,666 lakosából 27,221 magyar, 2020 szerb és 177 német volt.1918 előtt 37,279 ha földbirtok tartozott a városhoz. 2002-ben lakóinak száma 20,302, ebből magyar 15,860, szerb 2655, 1785 személy hovatartozása megoszlott 15 nemzetiség között. 2011. októberében megtartott népszámlálás előlegezett adatai szerint a város összlakossága több mint 1000 fővel csökkent. Zentától mért távolságok: Zenta-Szeged 61 km, Zenta-Budapest 212 km, Zenta-Újvidék 90 km, Zenta-Temesvár 113 km. 

Kiváló földrajzi adottságai miatt Zenta ősidők óta lakott hely.

Első ízben egy 1216-ból való okmány említi, mint lakott települést, temploma van, s forgalmas átkelőhely a Tiszán. Zenta környéke 1224-től, a város pedig az 1370-es években lesz a budai káptalan birtoka. 1475-ben már mezőváros. A budai káptalan kérésére, II. Ulászló magyar király 1506-ban szabad királyi várossá nyilvánítja. Ekkor kapta két kulcsot, kecsegét és búzakalászt ábrázoló címerét is. 1526-1686 között a török hódoltság része. 1697. szeptember 11-én Savoyai Eugén vezetésével az európai keresztény seregek Zentánál döntő vereséget mértek a törökökre. Utána a katonai határőrvidék, majd 1751-től a kiváltságos Tiszai koronakerület fontos települése. 1769-ben a tűzvész 729 épületet pusztított el. 1820-ban nyílik meg a város első gyógyszertára. 1849. februárjában a szerb martalócok megtizedelik a magyar lakosságot. 1866-ban óvodát létesítettek, kialakították a 34 holdnyi Népkertet. 1873-től rendezett tanácsú város, első polgármestere 1873-1879 között, Jankovics Aurél. Kezdeményezésére épült fából az első állandó Tisza híd, szorgalmazta a Tisza-part rendezését, a több mint 800 m hosszú Rákóczi rakpart kiépítését 1909-1910-ben fejezték be. 1889. november 14-én Zenta bekapcsolódik az országos vasúthálózatba (Szabadka-Zenta vonal). 1899-ben kiépül a városi telefonhálózata. 1896-ban Ferenc József császár és király látogatott el Zentára. Ennek köszönhetően a város aszfaltjárdát és villamos világítást kapott. 

A 19. század végén és a 20. század elején a város látványos fejlődésnek indul, ekkor épül meg gimnáziuma, az új városháza, több középülete, Vigadója, modern rakpartja s első vashídja, a Népkert csinosítása, s ezzel alapvetően kialakult a város mai arculata. Az első világháború frontjain ott voltak a zentai katonák is. A zentai hősi halottak adatai a következő linken: www.zentarhiv.rs/Ivh/zenta/Zenta1914-1918.pdf Az I. világháborút lezáró békediktátum Magyarország déli részét, a Bánság nyugati felét a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak (1929-től Jugoszlávia) juttatja. 1941. április 12-én magyar csapatok vonultak be Délvidékre, Zentán, húsvét napján, április 12-én Žarko Cetina polgármester átadta Csatári parancsnoknak a város jelképes kulcsait (Zenta címerében is két kulcs látható). A magyar katonai razziák következtében 65 polgári áldozata volt. A városba 1944. október 8-án szovjet egységek, október 12-én szerb csapatok vonultak be. őszén hagynak el. A kölcsönös atrocitások kihatással voltak a két ország kapcsolatára. A bevonuló szerb partizánok Zentán, 1944. november 9-én este, 64 (más források szerint 90) helyi lakost végeztek ki. A Titó-féle Jugoszláviában gazdasági fejlődése lelassul, közigazgatási szerepe csökken, megszűnik a zentai elveszti központi szerepét, községi besorolást kap.  Testvérvárosa többek között az erdélyi Székelykeresztúr.


A felvételek egy része rákattintással képernyő méretre nagyítható.

  

Zenta. Fő utca, háttérben a Városháza tornya.

Fő téri szaküzlet neve, otthoni szeretett hegyünkre emlékeztet.

Royal Szálló A Magyar Király szálló helyén épül fel 1910 és 1911 között épült az akkor igen modernnek számító szálloda (vízvezetékkel, központi fűtéssel, villanyvilágítással ellátva). multifunkcionális épületként működik; itt nyílik meg majd 1912-ben külön erre a célra épített teremben Zenta második mozija, a Royal mozgó. A szecessziós stílusú épületet  nemrég újították fel, részben az eredeti tervek alapján. 1985 óta az épület műemlék. 2011. december 3-án az épület fennállásának 100. évfordulóján az épület nagytermében ünnepi műsor keretében idézik fel a szálló múltját.

Zenta. Városháza. Az épület elődje a nagytemplommal együtt 1911-ben leégett. Az új Városházát Kovács Frigyes budapesti építész tervei alapján, 20 hónap alatt, 1912-1914 között építették. A kivitelező Saile Antal budapesti vállalkozó volt. A földszinten egykor 24 üzlet működött.  Az épülettel szemben a jobb sorsra érdemes városi Park terül el.

Gombos Gábor (1851–1894) egykori polgármester mellszobra.  Az emlékművet 2011. júl. 15-én – Dudás Sándor szobrászművész alkotását – Gombos Pál, az egykori városi elöljáró leszármazottja leplezte le. Gombos Gábort 1881-ben polgármester-helyettessé választották, 1882 és 1888 között a polgármesteri tisztséget töltötte be, s ebben az időszakban a Tisza-parti kisváros épült, szépült, gyarapodott, a település az egyszerű „faluból” az akkori Magyarország művelt városai közé emelkedett.

A zentai Városháza erkélye zászló díszben. Sorrendben a szerb, a vajdasági, a magyar címeres és a város lobogója. A magyar zászlót nem a mi tiszteletünkre tették ki, ott van állandóan.

Zenta város 1506 óta használt címere.

A Városháza tornya kereszttel. A megelőző időkben, ott fenn, vörös csillag virított. 

A Városháza épülete.

Zentai lobogók, békésen egymás mellett.

A zentai Fő téren is helyet követel az angol nyelv.

Reméljük, hogy az új utca név nem lesz tiszavirág életű.

Zentai Gimnáziumépülete, Fő tér 12.  
Gimnáziumi oktatás Zentán 1842-ben kezdődött.Az 1860-as évek elején megnyílott  "Zenta koronai szabadalmas város négyosztályú elemi főtanodá"-ja. 1870. jún. 10-én határozatot hoztak egy hatosztályos polgári iskola fokozatos megnyitásáról. 1876. ápr. 12-én a minisztérium engedélyezte a már létező polgári iskola gimnáziummá alakítását. Az 1884-ben emelt algimnázium épületére még egy emeletet építettek 1904-1906 között. 1906. nov. 1-én adták át a megnagyobbított épületet, amelynek tervét  Berzenczey Domokos városi mérnök és Szabó Mihály építőmester készítették, kivitelezők Holtzspach Aurél és Saile Antal budapesti építővállalkozók voltak. Az utcai front a korábbi 41,38 méterrel szemben most 74,89 méterre növekedett, a korábbi klasszicista homlokzatot pedig az új stílus, a szecesszió váltotta fel. Az épület alapterülete 976-ról 1800 m2-re, helyiségeinek száma pedig 25-ről 63-ra növekedett. Az épület megnagyobbítása, felszerelése és bebútorozása 146 000 koronába került. Az új épületet 1910. május 7-én az emléktábla ünnepélyes leleplezésével átadták rendeltetésének.    Az utolsó magyar nyelvű gimnáziumi értesítőt 1920-ban adták ki. 1920. nov. 9-én a Szerb Királyság államosította az intézményt. és 1929. aug. 24-én négyosztályú algimnáziummá fokozta le. 1941/42. tanévtől kezdődően visszaállították a magyar tannyelvű főgimnáziumot.  A háború után az oktatás 1945. szept. 17-én kezdődött. 1948 szeptemberétől két vegyes főgimnázium működött Zentán: a magyar gimnáziumnak 1016, a szerbnek 508 tanulója volt. Mindkét iskola teljesen önálló jogi személy lett, igazgatóval, tantestülettel, pecséttel és irattárral. A szerb tannyelvű gimnázium az 1953/54. tanév kezdetén felvette Stevan Sremac,  a magyar tannyelvű pedig Bolyai Farkas nevét. 1956. szept. 1-én egyesítették a két gimnáziumot hivatalosan Gimnazija "Moša Pijade" Gimnázium lett a neve. A gimnázium 1969 nyarán új emelettel bővül. Ezen az új szinten 11 új tanterem, 2 laboratórium, könyvtár, olvasóterem, mozi kapott helyet, egyedüli hátrány csak az épület korábbi stílusjegyeinek elvesztése volt. A gimnázium fennállásának százéves évfordulóját 1976. okt. 8-án ünnepelte. 1975/76. tanévben megkezdődött a gimnázium fokozatos felszámolása. 1979-ben útjára bocsátotta az utolsó nemzedéket.  1979. aug. 31-én a zentai Moša Pijade Gimnázium megszűnt létezni.  1990. aug. 28-án megalakult a röviden csak "gimnázium"-nak nevezett intézmény. 

A Gimnázium két nyelvű  felirata.

Hőmérő a Gimnázium falán, Zenta község ajándéka, 2011. 

Sic transit gloria mundi !

Így múlik el a világ dicsősége. 

Zentai szecesszió.

Tóth István (sz.1912 Zenta - megh. 2002 USA  Hoolywood) szobrászművész mellszobra. Dudás Sándor topolyai művész alkotását 2009. május 23-án leplezték le. A szobor talpazatát Puskás Ferenc fafaragó készítette. 

Tűzoltó laktanya a Posta utcában. 1903–1904-ben épült Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei alapján. A laktanya a népi építészet és a magyaros szecesszió ötvöződésének remekműve, melyet a díszítő elemek részletes és finom kidolgozása tesz a város legjellegzetesebb szecessziós stílusú épületévé.

Tűzoltó laktanya a Posta utcában

A Révész szobrát, Dudás Sándor művét, 2006. szept. 11-én leplezték le Zenta szabad királyi várossá válásának 500. évfordulóján. A szobor avatáson beszédet mondott Sólyom László és Boris Tadić. Háttérben a Tisza híd.

Tisza-parti sétány és a zentai kikötő

Csekély a hajóforgalom.

A volt Rákóczi rakpart a Tisza parton.

A zentai fiatal párok a házasság kötés után, a szoros kötődés jeleként lakatot helyeznek el  a  Tisza-parti sétány 

korlátjára.

1872-ben a város megbízást adott egy fából ácsolt híd felépítésére, kissé délre a mai átkelőhelytől. A Howe-féle faszerkezetű hidat alig egy év alatt építették fel, 1873. nov. 7-én került sor az átadására. Az úttörő létesítmény kiemelte Zentát a bácskai települések sorából, a város központi szerepkörre tett szert a híd által.  A fából épült híd azonban gyorsan elhasználódott, az építmény lábával 1902. március 18-án egy szegedi hajó ütközött, az elkorhadt szerkezet a folyóba rogyott. 1883-1884 a híd rekonstrukcióját végezték. 1906-1908 között megépül az első vashíd. 1915-ben vasúti pályát fektetnek a híd egyik felére. Ezután itt haladt keresztül az Orient-expressz északi (bukaresti) szárnya. 1941. április 12-én a kibontakozó német-magyar támadás elől menekülő jugoszláv hadsereg felrobbantotta. A háború után csak egy komp járt a két part között. Az új hidat kettős, vasúti és közúti funkciók ellátására tervezték. A két forgalmi sáv mellett a híd északi oldalán egy vasúti sín is fut, amely a zentai és csókai vasútállomásokat összekötő vasútvonal része. A hídlábakat kissé ki kellett szélesíteni az új felépítmény számára. Az új műtárgy rácsos szerkezetű acélhíd, legnagyobb nyílása 110 méter. A fémszerkezetet a közép-szerbiai Smederevska Palankán gyártották, megnyitására 1962. november 27-én került sor. (A felvétel forrása: Wikipedia/Piroska)

1697. szeptember 11-én Savoyai Eugén (Jenő) vezetésével az európai keresztény seregek Zentánál döntő vereséget mértek a törökökre. Az esemény emlékére emlékművet emeltek a Tisza-parton, a Homok negyedben.

A zentai csata emlékműve.

Ezen a helyen 1944. nov. 9-én este 64 zentai magyar polgárt végeznek ki a titoista partizánok.  Emlékükre készítette Recskó Béla a három kopjafát, avatására 2007-ben került sor.

A zentai magyarok gyászos emlékezetű napja. Szloboda János: Zentán történt '44-ben, Pomáz, 2005. című munkájában az itt kivégzettekkel együtt 124 zentai mártírról tesz - pontos névsorral és adatokkal - említést. Interneten olvasható a: http://www.tomegsirok.hu/?pageid=6&ccat=5  linken.

Fejtörő heraldikusoknak.

Dr. Boros László és Mária zentai barátaink kertjének virágai.