Horvátország - Dalmát tengerpart, 2011. szept.

Utunk az Adriára, 2011. szeptember.

Dalmáciai felvételek.

Horvátországot bemutató sorok: Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) Magyarország déli szomszédja. Az ország lakóinak nemzetiségi megoszlása: horvátok 89,7%, szerbek 4,5%. Lakják még: bosnyákok, magyarok ( 2001-ben 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és romák. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy, Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot. A Horvát Királyság ezzel megszűnt, Horvátország a Magyar Királyság tartománya lett. 1102 és 1918 között Horvátország uniót alkotott a Magyar Királysággal.  Széleskörű autonómiával rendelkezett, vezetője a mindenkori bán volt, a magyar király helytartója. A két ország közjogi viszonyát az 1868-as magyar-horvát kiegyezés szabályozta, eszerint a két ország állam közösséget alkot. 1868-1918 között Horvátország a Magyar Királyságon belül társországi státussal rendelkezett. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmácia egy része 1920-1947 között Olaszországé volt. 1941-1944 között sok száz év után, Horvátország német segédlettel ismét Független Horvát Államnak nevezte magát. A háború után Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, elnöke a részben horvát származású Josip Broz Tito volt. Jugoszlávia felbomlása következtében a horvát állam, 1991-ben ki kiáltotta függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres háború követett a szerb megszálló csapatok ellen. A horvát nép embervesztesége a horvátországi háború során: 10 668 halott 37 180 sebesült 2915 eltűnt 196 000 menekült. 2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.  2009. április 1-én a NATO teljes jogú tagja lett. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat a magyar EU elnökség utolsó napján, 2011. június 30-án sikerült lezárniuk – a tagságot előreláthatólag 2013. július 1-jén nyerhetik el.

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója. Területe közel 11 960 km², Horvátország területének körülbelül 21%-a, lakossága 2001. évi adatok alapján mintegy 855 000 fő, amely Horvátország lakosságának 20%-a. Népsűrűsége 71,5 fő/km² (Horvátországé 78 fő/km²). Megyéi: Zara, Šibenik-Knin, Split-Dalmacija, Dubrovnik-Neretva.  1100 sziget tartozik hozzá. Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab.  A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a  Šibeniki öböl . A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos terület, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja. Dalmácia éghajlata mediterrán, meleg száraz nyárral és enyhe csapadékos téllel. Európa legnaposabb tengerpartja, 100-120 felhőtlen nappal. Az évi középhőmérséklet sok helyen meghaladja a 15 °C fokot. A nyár, amely májusban kezdődik, forró és nagyrészt száraz, télen hó ritkán esik. Az évi csapadék mennyiség közel 800 mm. Zivatarok egész évben előfordulnak. Uralkodó szelek: a bóra, jugó és a misztrál. 

A Horvátország tengerparti területe, Dalmácia.  Gazdag városai a 11. századig bizánci, majd pedig felváltva hol magyar, hol velencei fennhatóság alatt álltak. A Velencei Köztársasággal vívott évszázados háborúk után végül Nagy Lajos király király itt is teljessé tette a magyar uralmat, miután a legdélebbi és egyben leggazdagabb dalmáciai kereskedővárost, Raguzát (Dubrovnik) is megszerezte. Az 15. század első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében, és a mai Bosznia-Hercegovina területét - amelynek nyugati és déli végei addig Horvátországhoz tartoztak - a törökök foglalták el. Ezzel egy időben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt, a térség kereskedelmében. 1526 után a terület - Magyarországgal együtt - fokozatosan a Habsburg Birodalom részévé vált (1797-től). 1918 után a terület osztozik Jugoszlávia sorsával.

Letenyénél léptük át a magyar határt. A Mura folyó Zrinyi Miklós nevét viselő hídján átmenve, Goričanban (Muracsány)  a horvátok kérték okmányainkat. Az első kilométereket itt tettük meg, a hajdani Varasd vármegyében.

Az első pihenő a horvát INA benzinkútnál, 1700 méterre leágazik az út Novi Marof-ra, ennek a városkának nincs magyar neve. 

Zágráb felé haladunk a kitűnő horvát autópályák egyikén, az A4-en.

A Mura vidéki dombságot lassan felváltják a hegyes vidékek. 

A hegyvidék első alagútja Varasdfürdő (Varaždinske Toplice) közelében. 

Zágráb után rátértünk az A1-es autópályára (Jadranska autocesta). Ezen az úton végig a Dinári hegyek kísértek.

Az A1-es autóút Horvátország legszebb gyorsforgalmi útja. Viszonylag rövid idő alatt, hatalmas   erőfeszítéssel hozták Európához közelebb, a csodálatos dalmát tengerpartot. Létrejöttével nagy mértékben növekedett a nemzetközi turizmus, az itt, szabadságukat eltöltő bábeli sokaság.  Zágráb-Split közötti távolság 412 km. Ezt az útszakaszt 36 völgyhíd (viadukt), 12 híd és 11 alagút teszi változatossá. A leghosszabb alagutak: a Mala Kapela (5761 m) és a Svety Rok (5679 m)

Hosszú utazás után végre, az Adriai tenger egyik öbléhez érünk. 

Marina

A település több száz éven át erődített halászfaluként volt ismert. A tenger felől érkező ellenség visszatartására a velenceiek építették erődítményeit, a ma is látható bástya-szerű tornyát. Az utóbbi évtizedek alatt kis várossá nőtte ki magát. Szállodák, panziók, éttermek, kis vendéglők, kiadó szobák, apartmanok várják a vendégeket. A település egy tenger öböl mentén alakult ki, védve van a vad tengeri szelektől, a tengeri áramlatoktól. Kiváló adottságainak köszönheti tenger parti fürdőhelyét, napozóját. A yacht tulajdonosok szívesen kötnek ki itt - rövidebb - hosszabb időre - kikötőjében 140 yacht  számára van hely. Minden év július 25-én rendezik meg a templom és a helység védőszentjének, Szent Jakabnak emlékére rendezett fesztivált. Ilyenkor a vendégek ingyen halat és bort kapnak. Megközelíthető: Trogirtól 15 km-re a 8-as úton, Sibeniktől 47-km megtétele után a 8-as úton. Mindkét útvonal a tenger partján vezet, gyönyörű környezetben. 

A marinai öböl bejáratánál egy kis világító torony mutatja sötétben az utat.

 A fürdőző vendégek biztonságára bójákkal fenn tartott kötél biztosítja. Erre a területre vízi jármű nem mehet be. A szemben látható hegyoldalon a sziklás talaj, a kevés csapadék és a nagy forróság miatt csak kisebb fák, csenevész bokrok nőnek meg. 

Az utóbbi években épült szálló egyike. Megépítésükhöz jelentős összegekre van szükség.

Egy motorral is ellátott vitorlás halad a kikötő felé. 

Szállodánk teraszáról (az alábbi felvételeken is) ilyen volt a kilátás.

Reggeli derengés a Marina-i öbölben.

Ez a szálló adott nekünk otthont. Teraszáról  a tengerre nézhettünk.

Szállodánk bejáratánál a nagy melegben is virágzott a japán rózsa (japanska ruža)

Szállodánktól egy ugrásra volt a tenger.

A marinai Szent Jakab templom...

és harangja.

A velenceik által épített védő bástya ma szálloda. Neve Hotel Marinska Kula.

Innen kezdődik a marinai yacht kikötő.

Ezek a vízi járművek nem az átlagos keresetű emberek számára készültek.

Marina - kikötő az ország zászlóval.

Velenceiek által épített házak pálmafával.

Szállodánk az öböl túlpartjáról nézve.

A túl parton lévő hegy tetején van a település temetője és hegyi temploma.

Oda feljutni nem lehet kellemes séta, a dalmát kánikulában.

Fülledt vasárnap délután a marinai öbölben.

Marinában beköszönt az éjszaka. 

Trogir

(németül Trau, latinul Traqurium)  A városközpont „Trogir városközpontja” néven az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel. Splittől 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvő kisváros és kikötő. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Čiovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festői öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép.  2001-ben 13,322 állandó lakója volt. Tenger szint feletti magassága 2-3 méter. 1242-ben a tatárjárás idején Kadán csapatai a dalmát partokat is felperzselték, de a Trau szigetére menekült  IV. Béla (1206-1270)  királyt nem fogták el. Télen a tatárok a hideg időjárás miatt átkelhettek a befagyott Dunán, és erőfeszítéseket tettek hogy tatár szokás szerint kézre kerítsék az uralkodót. Kádán bele is kezdett Trau ostromába, ám 1242 tavaszán a mongol sereg váratlanul elvonult, romba döntött országot hagyva maga után.

Trogir - Óváros lakóházainak velencei jellege tagadhatatlan.

Trogir látványa a tenger felől (Forrás: Wikipedia)

A trogiri kikötő és pálmákkal szegélyezett sétánya, az Obala Bana Berislaviča.

A tengerparton áll a Keresztelő Szent János-templom. Freskói a 13. századból valók.

Trogir kikötőjében mindenütt yachtok. Egyik drágább, mint a másik.

Egy gazdag atyafi brit lobogóval érkezett és Trogirban kikötve elmélkedhetett azon, hogy hajdan ők uralták a világ tengereit. 

Fiatalkorát régen elfelejtett pálma.

Látkép Trogirból.

Trogir déli városkapuja (Porta Civitatis) a kikötő felől.

A trogiri belső udvarok varázsa.

Műemlékekre vadászva, bekandikáltunk hátsó udvarokba is. 

A volt kis Szent Sebestyén templom óratornya, reneszánsz stílusban épült.

A tér (Pijaca) keleti oldalán városháza (Općinska palača) épülete emelkedik. A 14-15. században épült, ez akkoriban a velencei helytartó palotája volt. Udvarán díszes lépcső vezet a felső szintre, az udvar közepén Velence jelképével , a szárnyas oroszlánnal  díszített  kúttal. 

A nem mindennapi  városháza épületének, horvát nyelvű feliratai. 

A városháza udvara.

A városháza ablakainak mérművei csodálatosak.

A város főterén, a Pijaca-n áll Dalmácia egyik legszebb román stílusú műemléke, a Szent Lőrinc székesegyház,  a 13. és 15. század között épült, román, majd gótikus stílusban.

A székesegyházat díszítő szobrok egyike. 

A székesegyház főkapuja Dalmácia legértékesebb épületszobrászati alkotása 1240-ben készült, Radovan mester műve.  A korabeli emberek közül kevesen voltak írástudók, így a fantasztikus alkotás egyfajta „képes bibliaként” is értelmezhető: láthatjuk Ádámot és Évát, szentek figuráit, a betlehemi istállót a pásztorokkal és a Három királyokkal.

A székesegyház előtti téren a loggia 15. századból való. Itt volt sok időn 

át a város ítélkező helye. A loggia déli falát Ivan Mestrović Tomislav (Beriszló Péter) horvát király reliefje díszíti.

Bámulatra (vagy irigylésre ?) méltó lakóház Trogirban.

Mediterán hangulatot árasztó utca Trogirban. Az utca neve Horvatskog prolječa. Magyarul Horvát tavasz.

A horvát tavasz utcája.

A Kamerlengo citadella (Kula Kamerlengo)...

...a trogiri kikötő bejáratánál.

Ez a szuper yacht bizonyította, hogy semmi sem lehetetlen, csak pénz kell hozzá.

Trogir. Hangulatos utca, a Szent Márk toronnyal. Neve Ulica hrvatskih mučenika (A horvát vértanuk utcája)

Omiš

Olasz neve Almissa. Splittől 25 km-re délkeletre a Cetina folyó adriai torkolatánál fekszik.  A várost az illírek alapították, majd a Római Birodalom hódította meg. 1279-ben a Velencei Köztársaság birtokolta. Középkori királyi várának Starigradnak romjai az Adria mellett állnak. 1444-ben a velenceiek foglalták el a várost, melyet a török sohasem tudott bevenni. A Velencei Köztársaság megszűnésével francia, majd osztrák kézbe került. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része, egészen a független horvát állam kikiáltásáig. Ma a városnak 15 800 lakosa van. Sajnos a településen nem volt alkalmam fényképezni, ezért a Wikipedia segítségét kértem.

Omiš főutcája.

Omiš kikötője.

A Cetina folyó torkolata Omišnál

Makarska

Ez, és a következő felvételek Makarska felé vezető úton készültek. Innen, a dalmát Riviérán vezet az út.

Makarska, a tengerpart kristálytiszta vize. 

Ritka alkalom, hogy a  kilássunk a tengerre, nem gátolt bennünket ebben, sem sziget, sem földnyelv. 

Makarska Vukovári út, balra az út  Dubrovnik felé tér el. (forrás: Wikipedia)

Makarska, a Vukovári út mediterán növényzettel. 

Makarska. Villák a Vukovári úton. 

Makarska festői környezete.

Makarska. Pillantások a hídról. 

Makarskát uraló, sziklás hegy neve: Biokovo

Leander vagy babérrózsa kihajlott a makarskai utcára.

Makarskára sziklás, kopár hegyek néznek le. 

A kopár hátteret a mindenütt virágzó japán rózsák szinesítik.

A makarskai tengeri kikötő.

Hangulatos fagylaltozók, kávézók a tengerparton.

A város jelképe, a Szent Márk székesegyház  1766-ban épült, tornya a város több pontjáról is látható. Az előtte álló késő barokk ivókút 1775-ben készült. Egy földrengés 1962-ben megrongálta, ezért átépítették. A templom előtt, áll Andrija Kačić Niošić szerzetes, nemzeti költő szobra. A tér másik látványossága a 18. századból való velencei ivókút.
  

Az óváros nagyon régi épületei.

Makarskán itt keverednek a régi város rész házai, a napjainkban építettekkel. 

Šibenik

Šibenik ( olaszul Sebenico, latinul Sebenicum) város Horvátország, Šibenik-Knin  megyéjének közigazgatási és kulturális székhelye. A Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51,553 lakója volt. melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.

Először 1066-ban említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el,  később Velence birtoka lett. 1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla hadai foglalták el. 1164-ben  Bizánc szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1409-ben eladták Velencének. 1409-ben Nápolyi László (II. Károly magyar király fia, a magyar trón követelője) százezer aranydukátért Velencének adta el. A város megtagadta a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. okt. 30-án tudta birtokába venni. Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben sikertelenül ostromolta. 1649-ben  a pestis a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság 1797-ben történt bukásával, a város vezetői II. Ferenc osztrák császárnak hódoltak be. Az osztrák uralom kezdetén a város megyeszékhely lett,  az osztrákok uralmát hamarosan a  franciáké váltotta fel. Napoleon csapatai1806. febr. 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. Ekkor az Illír Tartomány része lett. Napóleon bukása után az osztrák csapatok 1813. nov. 1-én visszafoglalták.  Sibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott. 1900-ban  a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba. 1944. nov. 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok. Az 1960-as évekre Sibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett. 1991. június 25-én népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a belgrádi vezetésű jugoszláv hadsereg támadással válaszolt. A horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között vívott győztes csatában a várost megvédték. Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül a horvát hadsereg Vihar nevű offenzívájával 1995-ben kiverte a szerb támadókat.  

A település jelentős turisztikai központ, mivel a természet is igen bőkezűen bánt a várossal, hiszen Šibenikkel szemben rengeteg kisebb-nagyobb sziget található, és nincs távol  a vízeséseiről híres Krka Nemzeti Park sem. 

Néhány felvétel Šibenik ódon házairól, zegzugos utcáiról, sikátorairól.

Vajon most is érvényes a trieszti biztosítóval kötött szerződés ?

A Katedrális-tér és környéke

Szent Barbara templom

épülete jellegzetes példája a gótikus építészetnek. Az egyhajós templom építése 1400-ban kezdődött.

Öreg házak, idejüket múlató fiatalok.

Szent Jakab székesegyház.

A templom alapkövét 1431. április 9-én tették le. A gótikus stílusú templom építésénél kezdetben velencei és helyi mesterek dolgoztak. 1441-ben Šibenik város tanácsa a munkát a zárai (ma Zadar) akit Juraj Dalmatinacra vagyis Dalmáciai György-re bízta, (akit Velencében Giorgio Orsini néven is ismertek.) Ő egy oldalhajóval és apszisokkal, illetve keresztelő kápolnával bővítette ki a katedrálist, és különböző díszítőelemeket alkalmazott, köztük a 71 kis emberi fejet ábrázoló szobrot a külső falon. Úgy vélik, hogy ezek az emberfők helyi lakosokat ábrázolnak. Dalmatinac 1473-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a dómon. 1475-től a toszkánai Niccolò di Giovanni Fiorentino mester folytatta a munkát 1505-ig reneszánsz stílusban. Ő fejezte be a dómot, a kupolát, a homlokzat felső részét, homlokzatát 71 kőből faragott emberfejjel díszítette. A külső szobrok Szent Mihályt, Szent Jakabot és Szent Márkot ábrázolják. Ő építette a párhuzamos galériákat és tovább dolgozott a szentélyen. Fiorentino halála után az építkezést egy csapat velencei és helyi mesterember fejezte be. A székesegyház három hajós, kupolája 32 m magas. 1555-ben szentelték fel.1991-ben a délszláv háborúk következtében a dóm egyik oldala és a külső díszítés több helyen károsodott. Nemrég az UNESCO világörökség listájára  A katedrális Horvátország legjelentősebb reneszánsz kori épületének számít, sehol máshol nem találkozhatunk még csak hasonlóval sem. 

A szép rozetta, pontos munkát, nagy szakértelmet feltételez.

A fenti két felvétel a hajdani kőfaragók mesterségbeli tudását bizonyítja. 

Ivan Meštrović  (1883-1962) világhírű horvát szobrász műve Juraj Dalmatinac-ot (Giorgio Orsini) ábrázolja a Katedrális téren.

Az 1991-1995-ös horvát-szerb háború következtében megsérült templom

A horvát királyság létrejöttének 1000 éves évfordulóján  Šibenik város tanácsa által, 1991-ben leleplezett emléktábla. 

                      Šibenik óvárosában sétálva újabb és újabb utcákat fedezünk fel. 

A dalmát települések évelő dísze a leander virága.

Itt is ott is vendéglők, kávézók, utcán, teraszon, ott ahol erre hely van.

Csodálatos épületek, fényesre koptatott utca kövek.

Ez bizony egy lakóház lefüggönyözött ablaka.

 

Tovább menve, a szűk utcákon, újabb és újabb meglepetések érnek. 

Ennek a szűk utcának olasz hangulata van.

Szemtől szemben: az ódon és a modern és tükörfényesre koptatott úttest.

Modern üzlet régi épületben.

Itt már nem lakik senki.

Šibenik kapuja a nagyvilágra: a kikötő.

Primošten

kisváros az Adriai-tenger partján. 2001-ben 2992 állandó lakója volt. Trogir és Šibenik között, egy mesterséges félszigeten  fekszik. Eredetileg sziget volt, a török támadások idején jól fogott a tenger védelme, a veszély elmúltával a hidat elbontották, helyén a tengert feltöltötték. Primošten híres strandjairól, kedvelt turisztikai célpont. Primošten lakói turizmus mellett, szőlőtermesztésből, borászatból, mezőgazdaságból, olívatermesztésből és halászatból élnek. Primošten mediterrán hangulatú település, sok kis kőház és szűk utcák jellemzik.

Primošten  látványa a 8-as útról tiszta időben... (forrás: Wikipedia)

... és párás időben

Primošten városka házai a kikötővel, a legmagasabb ponton a Szent György templom áll.

Lakatlan sziget Primošten-nel szemben.

Itt is szűk utcákat találunk az óvárosban, sok virággal, növénnyel.

A város legmagasabb pontján a Szent György római katolikus templomot találjuk. 

                                    A  Szent György templom udvaráról látszik az Adria.

Kilátás a városra a Szent György templom udvaráról. 

Ezt az igen régi lakóházat pattintott kőlapokkal fedték, így a tető ellenáll a tenger felől jövő szeleknek.

Ez a raktárnak használt épület is kővel fedett.

Falusi idill bronzba öntve, a szamár háton üllő nő ölébe, a jelek szerint szívesen ülnek a gyerekek.